Hogyan forgalmazzunk FM átjátszón?!

Az FM adásmód jellegébõl adódik, hogy az állomások meghatározott frekvenciákon - ún. csatornákon - forgalmaznak. Bár itt is érvényesek a rádióamatõr forgalmazás általános szabályai, a közös csatornát használó amatõrök - egymás vételkörzetén belül - csak egymás után forgalmazhatnak. Ebből adódóan erre az adásmódra - különösen az átjátszókon történõ forgalmazásra - egy célszerű gyakorlat alakult ki, amelynek megismerése, alkalmazása mindannyiunk közös érdeke.

A forgalmazás történhet közvetlenül - szimplex csatornákon - vagy átjátszón keresztül. A rádióamatõr átjátszók telepítésének elsõdleges célja a mobil és a kézi, továbbá az URH terjedés szempontjából kedvezõtlen földrajzi helyek közötti forgalmazás elõsegítése.

Az átjátszók lehetnek passzívak, vagy aktívak. A passzív átjátszó a beesõ hullámoknak csak az útját változtatja meg - a frekvencia változatlan marad -, míg az aktív átjátszó vevõbõl és a vett jelet egy más frekvencián kisugárzó adóból áll. Az aktív átjátszók adójának és vevõjének frekvenciája többnyire ugyanabban a rádióamatõr sávban van. A vevõantennára feljutó jel (felmenõ) és az átjátszó által kisugárzott jel (lejövõ) frekvenciája között egy meghatározott különbség (shift) van. Ennek értéke pl. a 2 m-es amatõrsávban 600 kHz. Ha az átjátszó vételi és adási frekvenciája két különbözõ sávban van, akkor ún. keresztsávos (cross-band) átjátszóról beszélünk.
Az FM adásmód jellemzõje, hogy az adó által kisugárzott teljesítmény nem függ a moduláció szintjétõl, így az adott átjátszó térereje egy meghatározott helyen csak a terjedés sajátosságaitól függ. (Persze függ az átjátszó éppen aktuális mûszaki állapotától is.)
A korrekt felismerés érdekében az átjátszók többsége azonosító jelet is kisugároz. Az azonosító jel általában az átjátszó azonosítóját és néha QTH lokátorát tartalmazza. Az azonosító jel adásának szabályai egy konkrét - az amatõrök által talán legtöbbet "nyúzott" hármashatárhegyi HG5RVA átjátszó - példáján bemutatva:

HG - Magyarország (URH)
5 - Budapest (telephely)
R - átjátszó (repeater), amely
V - VHF sávban üzemel
A - a telepítés idõrendje szerint az elsõ átjátszó a körzetben.

A hazai átjátszók indítása többnyire a modulálatlan vivõvel történik, de külföldön gyakran találkozhatunk olyan átjátszóval, amely csak az 1750 Hz-es jellel modulált vivõvel indítható. (Néhány helyen megjelentek olyan átjátszók is, amelyek egy meghatározott frekvenciájú CTCSS jelre indulnak.)
Az FM adásmódú forgalmazással - annak sajátosságai miatt - külön is foglalkozik a MRASZ Etikai Kódexe (Forgalmazás ultrarövidhullámon).
- Az átjátszókon abszolút elsõbbsége van a rendkívüli közleményeknek (pl. segélyhívás), ezt követõen pedig a közérdekû rádióamatõr közleményeknek (terjedésrõl, QTC idõpontról stb.).
- A hagyományos forgalmazáson belül elsõbbségük van a hordozható, a mobil üzemmódot használóknak, továbbá a nagytávolságú, az átjátszót csak idõszakosan elérõ állomásoknak.
- Az átjátszón történõ kapcsolatfelvétel elején és az összeköttetés végén adjuk meg teljes hívójelünket, azonban gyors periódusváltások közben elhagyhatók a hívójelek, mivel csak lassítanák az összeköttetés ritmusát. Az egyértelmû és gyors megértést segíti, ha a hazai, vagy a nemzetközi betûzést használjuk. (A DTMF kódsorozatot alkalmazó szelektív hívás engedélyezett, de ez esetben is meg kell adnunk szóban a hívójeleket.)
- Átjátszón keresztül történõ forgalmazás esetén nincs túl sok értelme a QTH lokátor megadásának, hiszen az az összeköttetés által áthidalt távolság meghatározásának egyik lehetséges eszköze. Az átjátszó közbeiktatása miatt a két állomás között megnövekedtet távolság szinte mindig nagyobb az állomások közötti tényleges távolságnál. (Mobil és kézi állomások esetén pedig a QTH lokátor folyamatosan változhat.) A földrajzi hely azonosítására
ilyenkor mindig megfelel a helységnév, mobil összeköttetés esetén ezen kívül egy haladási útvonalai is megadhatunk.
- Ha olyan állomással forgalmazunk, amelyrõl tudjuk, hogy ismeri telephelyünket, ne adjuk meg még a "rend kedvéért" sem. A folyton megismételt bemutatkozás felesleges idõhúzás. Ugyanez vonatkozik a riportadásra, ha ezzel partnerünknek már semmi újat sem mondunk.
- Az átjátszón nincs értelme általános hívást adni. Vételkészségünket rövid bejelentkezéssel tudathatjuk mindazokkal, akiknek mondanivalójuk lehet számunkra. Ha valamire kíváncsiak vagyunk, akkor se általános hívást adjunk le, hanem tegyük fel a konkrét kérdést. Célzott hívás után legalább egy-két percig várakozzunk a frekvencián, mert egyáltalán nem biztos, hogy az ellenállomáson tartózkodó amatõrtárs a készüléke mellett ül. (De az lehet, hogy meghallotta a hívást és válaszolni is fog.)
- Ha az átjátszón egy távoli, azt ritkán elérõ, esetleg egy helyi, de még nem ismert állomás jelentkezik, számítsunk arra, hogy többen is szeretnének vele összeköttetést létesíteni. Legyünk tehát türelmesek.
- A türelem nagyon fontos a kezdõ rádióamatõrök elsõ "szárnypróbálgatásainál". Ha hibáznak se tegyünk rosszindulatú megjegyzéseket és ne felejtsük el, hogy valamikor mi is voltunk kezdõk...
- A vétel jellemzésekor átjátszón történõ forgalmazáskor nem a partnerünk, hanem az átjátszó jeleit véleményezzük. Az érthetõség jellemzése már informatívabb, hiszen ez függ a felmenõtõl, az útvonal okozta csillapítástól és az esetleges modulációs torzításoktól is. A riport adásakor legyünk kritikusak, bátran mondjuk meg az ellenállomásnak, ha valami kifogásolnivalót találunk adásában. (Ne keverjük a löket és a nagyfrekvenciás térerõ fogalmát!)
- Az átjátszó nyugalmi állapotában annak lejövõ ágán is adhatunk rövid hívást, mert így nem indul az átjátszó, kevesebb zavarást okozunk. Az egymást elérõ, de az átjátszó frekvenciáján "parkoló" amatõrök így is megértik egymást és át tudnak menni pl. egy szimplex fekvenciára.
- Összeköttetéskor az adási periódusok között hagyjunk néhány másodperces szünetet, hogy a kisebb térerõvel jelentkezõ állomások is "fel tudjanak jutni" az átjátszóra segélyhívás, esetleg csak egy sürgõs hívás erejéig.
- Az összeköttetés befejezését tegyük egyértelmûvé, ne búcsúzzunk vég nélkül. Nagyon visszatetszõ, ha a búcsúzkodás több idõt vesz igénybe, mint az egész QSO.