Magyar Rádióamatőr Szövetség A L A P S Z A B Á L Y A régi

Írta: Magyar Rádióamatőr Szövetség. Beküldve: MRASZ

Magyar Rádióamatőr Szövetség

A L A P S Z A B Á L Y A
pdf

1. §

A szövetség neve, székhelye, telephelye, címe

(1)       A szövetség neve:                 Magyar Rádióamatőr Szövetség
(2)       A szövetség székhelye:         1074 Budapest, Szövetség u. 9.
(3)       A szövetség telephelye:         1138 Budapest, Szekszárdi u. 19-25.
(4)       Az egyesület postacíme:        1400 Budapest, Pf. 11.
(5)       Adószám:                             19023229-1-41
(6)       Számlaszám:                        10200823-22214586

2. §

Általános rendelkezések

A Magyar Rádióamatőr Szövetség (a továbbiakban: szövetség, egyes szövegkörnyezetekben rövidítve: MRASZ) a rádióamatőr sportág (a továbbiakban: sportág) és a szervezett rádióamatőr tevékenység feladatainak ellátására önálló jogi személy társadalmi szervezetként 1989. december 9.-én alakult. Az 1989. évi II. törvény (Et.), valamint a 2004. évi I. törvény (Stv.) 28.§. (1), (2) bekezdések meghatározásai szerint működő országos sportági szövetségként, önkormányzati elv alapján az Alapszabálya (a továbbiakban: ASZ) szerint tevékenykedő, nyilvántartott tagsággal rendelkező szövetsége volt a fővárosi bíróság által bejegyzett sportági társadalmi szervezeteknek.

A 2011. év decemberében elfogadott CLXXV törvény (a továbbiakban: Ctv.) előírásainak megfelelően - a 2004. évi I. törvényt (Stv.) módosító CLXXII törvény figyelembe vételével (a továbbiakban együtt: Stv.) -, valamint a CLXXXI törvény előírásai alapján 2012.-ben a Fővárosi Törvényszék a MRASZ szervezetét civil szervezetté nyilvánította változatlan nyilvántartásba vételi számon és néven.

A szövetség pecsétje: körbélyegző, benne köriratban a szövetség neve, középen a szövetség emblémája.

A szövetség jelvénye és emblémája: csúcsára állított rombusz (melynél a függőleges átló és a vízszintes átló aránya: 2:1), fehér mezőben középen két vízszintes vonal között a MRASZ felirat, felette tekercs és antenna, alatta kondenzátor és földelés szimbolikus jelölése, a rombusz oldalélein nemzetiszínű, illetve az ábra színével megegyező vagy aranyszínű két szegélycsíkkal.

A szövetség zászlaja: csúcsával lefelé álló egyenlő szárú háromszög alakú zászló (az alap és a magasság viszonya: 1:1,6), csúcsán bojttal, nemzetiszínű sodrott zsinórral szegélyezve és azon függesztve. Egyik oldalán kékszínű mezőben a szövetség jelvénye, másik oldalán függőlegesen osztott nemzetiszínű mezőben a szövetség neve felírva.

A szövetség alapításának éve: 1928.

A szövetség tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), valamint a Nemzetközi Rádióamatőr Szervezetnek, az INTERNATIONAL AMATEUR RADIO UNION-nak (a továbbiakban: IARU), a területileg illetékes IARU Region 1 (a továbbiakban: IARU R1) szervezeti tagságon keresztül.

3. §

Szervezeti forma, tevékenységi kör, hatókör

(1)       Szervezeti forma: országos sportági szövetség.

(2)        Tevékenységi kör: rádióamatőr rádióforgalmi (a továbbiakban: RF) -, rádiós tájfutó (a továbbiakban: RTF) -, valamint gyors-távírász (a továbbiakban: GYT) versenysport, tehetséggondozás, rádióamatőr utánpótlás nevelés, versenyfelkészüléshez szükséges rádióamatőr szabadidősport és rádióamatőr műszaki tevékenység.

(3)       Hatókör: országos.

4. §

A szövetség célja

Rádióamatőr rádióforgalmi (a továbbiakban: RF) -, rádiós tájfutó (a továbbiakban: RTF) -, valamint gyors-távírász (a továbbiakban: GYT) versenysport, tehetséggondozás, rádióamatőr utánpótlás nevelés biztosítása.

5. §

Hatáskör

A szövetség hatásköre kiterjed a szövetség területi és helyi szervezeteire (amennyiben vannak), önálló jogi személy civil rádióamatőr sportegyesületeire (a továbbiakban: tagok), azok tagságára (természetes személyek) és a rádióamatőr sportág egész területére. Határozatai országos érvényűek.

A szövetség a szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét közvetlenül, illetve a tagjain keresztül gyakorolja.

A szövetség - az Alapszabály 7.§-ban meghatározott – feladatainak ellátásához az Stv. 28.§. (3) bekezdése szerint biztosított kizárólagos jogosultságokkal rendelkezik.

6. §

A szövetség programja

(1)        A törvényességet betartva tevékenykedni, védeni mindazon erkölcsi, anyagi értéket, mely jogszabályon alapuló kötelezettség a szövetség és tagjai tevékenysége során.

(2)       Összefogni hazánk mindazon önálló jogi személy rádióamatőr tagjait és azok természetes személy tagságát, akik a rádióamatőr sport-, műszaki-, konstruktőr tevékenységet, és az evvel kapcsolatos képzést a szövetség keretein belül tagsági viszony létesítése mellett kívánják megvalósítani.

(3)       Megteremteni tagjai számára a rádióamatőr sportban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységben való részvétel és a versenyzés lehetőségét:

  1. a versenysport tevékenységek,
  2. az önképzési, szervezett szakmai továbbképzési, oktatási és utánpótlás-nevelési tevékenységek,
  3. a műszaki fejlesztési, konstrukciós, tervezési és kísérletezési tevékenységek,
  4. az általános és speciális rádióforgalmi tevékenységek

-          feltételeinek biztosításával.

(4)       Szervezni, irányítani és ellenőrizni a rádióamatőr sportágban és a kapcsolódó, szervezett rádióamatőr tevékenységben megjelenő feladatok végrehajtását, képviselni a szövetség tagjainak érdekeit, közreműködni az állami sportfeladatok ellátásában, részt venni a nemzetközi rádióamatőr szervezetek munkájában, továbbá kapcsolatokat építeni ki és tartani fenn a külföldi rádióamatőr szervezetekkel.

(5)        Koordinálni a nemzeti, nemzetközi RF, RTF és GYT versenyeket. Szervezni, irányítani, megrendezni és kiértékelni a három szakágban az országos bajnokságokat, és a szövetség szerevezésében zajló nemzetközi RF versenyeket.

(6)       A kötelezően előírt szabályzatokban foglaltaknak megfelelően biztosítani a rádióforgalmi sporttevékenység feltételeit.

(7)        Elősegíteni a szövetség amatőr rádióengedéllyel rendelkező tagjainak és azok természetes személy tagságának a magyar rendezésű nemzeti, illetve nemzetközi rádióforgalmi versenyeken történő aktív részvételt.

(8)       Kiadni a hazai rádióamatőr diplomákat.

(9)        A konstruktőr tevékenység feltételeinek biztosításával elősegíteni a tagság szakmai ismereteinek bővülését.

(10)      Képviseleti és érdekvédelmi feladatok ellátása a hazai és nemzetközi szervezetekben, államigazgatási szerveknél, hivataloknál, egyéb fórumokon.

(11)      Tagként való részvétel az IARU R1 Körzet munkájában. A szövetség megbízottainak, tisztségviselőinek részvételével, az IARU R1 egyes munkacsoportjaiban vagy szerveiben tagként illetve tisztségviselőként sportdiplomáciai tevékenység folytatása.

(12)     A népek közötti megértés és barátság elősegítése.

7.§.

A szövetség feladata

     (1)   A szövetség a 4. §-ban megfogalmazott célja elérése érdekében az Stv. 26.§. (1) bekezdés előírásának megfelelően kizárólagosan jogosult:

a.) meghatározni az Stv. 23.§. (2) bekezdésében előírt szabályzatokat:

aa.) a versenyszabályzatokat;

ab.) az igazolási és átigazolási szabályzatot;

ac.) a doppingszabályzatot;

ad.) a sportfegyelmi, fegyelmi és etikai szabályzatot;

- valamint a külön jogszabályokban előírt más szabályzatoknak megfelelően:

ae.) a szervezeti és működési szabályzatot;

af.) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot;

ag.) a vagyonértékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot;

ah.) tisztségviselők választására vonatkozó szabályzatot;

ai.) a tagdíjfizetés rendjét és mértékét.

b.) a szövetség az Stv. 22. § (1) bekezdésének megfelelően a nemzetközi – IARU R1 és tagjai – előírásokkal összhangban köteles kialakítani a rádióamatőr sportág versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, megrendezni a magyar országos bajnokságokat, továbbá egyéb országos versenyeket és sportrendezvényeket, valamint nemzetközi versenyeket;

c.) meghatározni és kiadni a sportági nemzetközi szövetség - IARU R1 és tagjai - versenynaptárához igazodva a hazai és nemzetközi versenynaptárt, kijelölni a minősítés szempontjából kiemelt versenyeket;

d.) működtetni és jóváhagyni a nemzeti válogatott kereteket és általuk képviselni Magyarországot a nemzetközi sportrendezvényeken;

e.) jóváhagyni a válogatott keretek felkészülési terveit;

f.) megadni vagy megtagadni az IARU R1 és tagjai által megkívánt hozzájárulást a hazai versenyzők külföldi versenyeken való részvételéhez, vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;

g.) képviselni Magyarországot a sportág nemzetközi szervezetében - IARU R1 -;

h.) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;

i.) a h.) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezti egységeire, illetve tagjaira átruházni;

j.) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként - a jogszabályban meghatározott díj ellenében – előzetes hozzájárulást kiadni.

   (2)  A szövetség az (1) bekezdésben megállapított feladatain kívül jogosult:

a.) meghatározni a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat kidolgozni, gondoskodni azok megvalósításáról;

b.) a jogszabályok és az (1) bekezdés a.) pontja szerinti szabályzatokat elkészíteni, hatályba léptetni, annak alapján gondoskodni a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorolni;

c.) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazni;

d.) meghatározni a sportlétesítmények – a sportág szempontjából történő – használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;

e.) meghatározni a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;

f.) érvényesíteni a doppingtilalmat;

g.) a megfelelő feltételek fennállása esetén megkötni a felügyeleti szervvel a támogatási szerződést;

h.) a szövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket kötni a sportág céljainak elérése érdekében;

i.) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a sport közalapítványok, a sportszövetségek, szakszövetségek, illetve más, Ctv. alapján átalakult szervezetek felé;

j.) az Alapszabályban (a továbbiakban: ASZ) meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek (versenybírók, edzők stb.) képzését és továbbképzését és minősítését;

k.) ellátni a sportági nemzetközi szövetség – IARU R1 - alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját ASZ-ban megállapított feladatokat.

(3)       A szövetség tagjait, valamint azok természetes személy tagjait a szövetség tartja nyilván és ad részükre versenyengedélyt (regisztrációs kártyát), amennyiben a tag és személy megfelel a szövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.

(4)       Vezeti a szövetség központi tag- és egyéb nyilvántartásait.

(5)       Ellátja a rádióamatőr sportág, a rádióamatőr tevékenység és a szövetség tagjai képviseletét, érdekvédelmét belföldön és külföldön. Felvilágosítást ad és véleményt nyilvánít a szövetség ügyeiben. Más országok rádióamatőr szervezeteivel kapcsolatokat kezdeményez és tart fenn, továbbá a területi szervezeti egységek ilyen célú kezdeményezését támogatja.

(6)        Gondoskodik a szövetségi éves költségvetés elkészítéséről, a célirányos és takarékos gazdálkodásról, valamint az éves gazdasági beszámoló elkészítéséről.

(7)       Központi titkárságot működtet, továbbá megszervezi tagjai számára a rádióamatőr tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat, a QSL lapok, diplomakérelmek továbbítását, nemzetközi ajánlások, szabályok ismertetését, közlését.

(8)       A feladat-végrehajtás érdekében megbízással állandó - vagy az adott eseti feladatra meghatározott időre szóló - bizottságokat, szakszerveket hoz létre, szakvezetőt jelöl ki, tevékenységüket segíti, munkájukat ellenőrzi.

(9)       Figyelemmel kíséri a szövetségre vonatkozó hazai rendeletek, jogszabályok, nemzetközi előírások, szövetségi határozatok alkalmazását és azok betartását szervezeti egységei, bizottságai, szakszervei, szakvezetői működése és tagjai tevékenysége során.

(10)     A szövetség fejlesztése érdekében:

a.) ösztönzi a Ctv. alapján alakuló, törvényszék általi nyilvántartásba vételhez történő, azt követően önálló jogi személy területi és helyi szervezeti egységek, rádióamatőr sportegyesületek és klubok létrehozását, elősegíti civil szerveződésüket, támogatja, segíti munkájukat;

b.) rádióamatőr sportszakmai találkozókat szervez, a rádióamatőr szakmai előadásokat, tanfolyamokat, bemutatókat, találkozókat támogatja, összehangolja azokat, az országos vagy hazai rendezésű nemzetközi események megrendezését jóváhagyja és az éves eseménynaptárban szerepelteti;

c.) az a.) és b.) pontokban meghatározottak végrehajtásáról való gondoskodással segíti a rádióamatőr tevékenység népszerűsítését, az utánpótlás nevelését, az új operátorok és engedélyes rádióamatőrök számának növelését, a tagegyesületek számának emelését;

d.) rádióamatőr versenyzés-technikai, műszaki szakmai továbbképzéssel támogatja az általános és versenyszerű rádióforgalmazást és kísérletezést a magasabb frekvenciasávokon;

e.) gondoskodik a szakmai és rádióforgalmi információk, versenykiírások, versenyeredmények közzétételéről a rendszeres (az időszakos és/vagy periodikus) írásbeli kiadványok, a rádión és az Interneten keresztül hozzáférhető információs bázisok létesítésével.

(11)     Ellátja a szövetség működésével kapcsolatos egyéb feladatokat.

8.§.

A szövetség tagsága

    1.  A szövetség a Ctv. és az Stv. előírásainak megfelelően működő önálló jogi személyiségű civil rádióamatőr sportszervezetek szövetsége.

    2.  A szövetség tagja lehet a rádióamatőr sport, vagy a rádióamatőr sportággal kapcsolatos általános tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező, törvényszék által nyilvántartásba vett civil rádióamatőr sportszervezet (területi, helyi szövetség, egyesület), valamint azok természetes személy tagsága, - akik a sporttevékenységben, vagy a rádióamatőr tevékenységben aktívan részt vesznek, illetve részt kívánnak venni. Továbbá ha a szövetség ASZ-i rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elfogadják, saját alapszabályuk nem ellentétes a szövetség ASZ-ával, és felvételüket írásban kérik.

    3.  A szövetségbe való belépés és kilépés önkéntes:

a tag (és annak természetes személy tagjai) felvétele a szövetséghez közvetlenül benyújtott, a szövetség elnökségének címzett tagfelvételi kérelem alapján történik. Egyesület (és annak természetes személy tagjai) tagfelvétele külön egyeztetést követően területi, helyi szervezeten keresztül is történhet;

a jogi személyiséggel rendelkező civil rádióamatőr szervezetnek a felvételi kérelemhez csatolnia kell egy nyilatkozatot, hogy saját alapszabálya nem ellentétes a szövetség ASZ-a előírásaival. Valamint az egyesületek azon rádióamatőr sport- és/vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy tagjainak névjegyzékét (név, hívójel, szakág, lakhely, születési év, hó, nap, hely), akik a sporttevékenységben, ill. rádióamatőr tevékenységben aktívan részt vesznek vagy részt kívánnak venni;

a tagfelvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az elnökségnek döntenie kell;

a szövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező rádióamatőr sportszervezet a szövetség Alapszabályát elfogadja, nyilatkozik, hogy saját alapszabálya nem ellentétes a szövetség Alapszabályával és a felvételhez a jogszabályokban meghatározott egyéb feltételek fennállnak;

elutasítás esetén a kérelmező egy hónapon belül kérheti a szövetségtől az elutasítás felülvizsgálatát és új határozat meghozatalát. A szövetség elnöksége ismételt elutasító határozata esetén felülvizsgálati kérelmet a szövetség közgyűlésének lehet benyújtani 30 nappal a közgyűlést megelőzően, az elnökségen keresztül. A határozatot a soron következő közgyűlésen meg kell hozni;

a tagsági viszony akkor lép életbe, ha a belépési kérelem alapján a szövetség elnöksége a tagsági viszony létesítését jóváhagyja, erről a kérelmezőt értesíti és a tag a tagsági díjat, valamint a tag természetes személy tagjainak személyi díjait befizette.

    4.   A szövetség tagjai a közgyűlés által meghatározott tag- és személyi díjat fizetnek. A tag- és személyi díj mértékét a szövetségi közgyűlés határozza meg, azt évenként felülvizsgálhatja és módosíthatja.

    5.  A szövetség a tagokról és természetes személy tagjairól nyilvántartást vezet, a névsorban szereplő tagoknak és azok természetes személy tagjainak (egyesületi tagoknak) regisztrációs lapot ad ki, mely feljogosít a szövetség rendezvényein, versenyein (RTF esetén érvényes sportorvosi igazolvánnyal) való részvételre, a szövetség szolgáltatásainak igénybevételére.

    6.   A szövetség a tagjainak és azok természetes személy tagjainak a hazai valamint nemzetközi rádióamatőr kapcsolatokban segítséget nyújt.

    7.   A szövetségi tagok (civil rádióamatőr szervezetek) és tagjaik nyilvántartása:

  1. a tagok és azok természetes személy tagjai névjegyzékét évente november 1-ig a tényleges helyzetnek megfelelően meg kell küldeni a szövetség nyilvántartása részére. A névjegyzékben szereplő tagokra, természetes személyekre vonatkoznak a rádióamatőr sportágban, ill. a tevékenységben résztvevők jogairól és kötelességeiről szóló előírások. Egy természetes személy csak egy tagegyesület részéről lehet bejelentve. Több bejelentés esetén mindig a legutolsó hiteles bejelentés az érvényes. A szövetség gondoskodni köteles a tagok és természetes személy tagjaik megadott adatainak védelméről;
  2. a tag köteles a nyilvántartási szabályzat előírásai szerinti formában, az adataiban, valamint a természetes személy tagjainak adataiban, személyében történő változást 30 napon belül a szövetségnek bejelenteni;
  3. a szövetség kérésére a tag 30 napon belül köteles az a.) pontban meghatározott időponton kívül is a fenti körben adatokat szolgáltatni;
  4. a szövetség az így nyilvántartott adatokat mindaddig hitelesnek tekintheti, amíg a változásról történő bejelentést meg nem kapta, vagy a szövetség c.) pont szerint kért adatok megküldésének határideje eredménytelenül el nem telt;
  5. az adatok valódiságáért a szövetség tagja felel. Egy konkrét adat esetén mindig a legutoljára hitelesnek tekinthetően bejelentett adat az érvényes;
  6. a tagok természetes személy tagjainak tagsági joga – a kizárást kivéve - bármely egyéb okból történő megszűnése esetén a természetes személy jogosult másik tagon keresztül bejelentkezni. Ha az előző szervezet tagjának szövetség felé lejelentett természetes személy tagja a tagon keresztül a megszűnést szabályosan bejelentette, ettől számítva erre a személynek 30 nap áll rendelkezésére. Ha ez eredménytelenül telt el, a természetes személy a megszűnéstől számítva visszamenőlegesen kérheti pártolói elismerését, annak minden következménye vállalásával.

8.        A tagsági (tagot és természetes személy egyesületi tagot is beleértve) viszony megszűnése.

A szövetségi tagság megszűnik önkéntes kilépéssel, kizárással, valamint törléssel:

  1. a tagsággal rendelkező szervezeteknek a szövetségből való kilépését legkésőbb a tárgyév november elsejéig kell írásban közölni a szövetség elnökségével. Az írásbeli kilépési nyilatkozat elmaradása esetén a c.) pont előírása alapján kell eljárni;
  2. kizárás csak a Sportfegyelmi, Fegyelmi és Etikai Bizottság (a továbbiakban: SFEB) fegyelmi eljárása során hozott határozat alapján a Sportfegyelmi, Fegyelmi és Etikai Szabályzatban (a továbbiakban: SFESZ) meghatározott kizárási feltételek fennállása esetén történhet. A kizáró határozat ellen a tag (vagy egyesület természetes személy tagja) a SFESZ előírása szerinti fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Jogerős kizárás esetén a kizárást a szövetség szerveivel, tagjaival (azok érintett személyeivel) közölni kell;
  3. törléssel akkor szűnik meg a tagnak és természetes személy tagjainak szövetségi tagsága, ha a tag vagy természetes személy tagja kétszeri felszólítás ellenére sem teljesíti az ASZ-ban a tagok kötelességeiként meghatározott előírásokat, továbbá, ha a jogi személyiséggel rendelkező szervezet tagsági viszonya jogutód nélkül szűnik meg.

9.       A kilépés, kizárás vagy törlés a tagot és annak természetes személy tagját nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagsági jogokból eredő minden igénye.

10.     A szövetségnek pártolója lehet minden magyar állampolgár, nem magyar állampolgár, illetve jogi személyiséggel rendelkező (vagy nem rendelkező) szervezet, aki a szövetség sporttevékenységében közvetlenül nem vesz részt, de a szövetséget erkölcsileg és anyagilag támogatja, az ASZ rendelkezéseit elfogadja, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A pártolói viszony akkor lép életbe, ha a belépési kérelem alapján a szövetség elnöksége a pártolói jogviszony létesítését jóváhagyja, erről a kérelmezőt értesíti és a pártoló írásos megállapodás alapján a pártolói díjat befizette.

11.     A pártoló magánszemélynek lehetősége van – az adott időszakra rendezett hozzájárulás és egyesületi tagság esetén - külön tagdíjfizetés nélkül az adott egyesületen keresztül a szövetségbe bejelentkezni, s így megszerezni az ehhez fűződő jogokat.

9.§.

A tagok jogai és kötelességei

  1.       A tag (ide értve a tag szövetség felé lejelentett természetes személy tagját is) jogai:

a.) részt vehet a szövetség, valamint tagjai mindennemű tevékenységében, több szakágban és/vagy szakterületen is, valamint a szövetség rendezvényein, sportrendezvényein;

b.) képviselője, vagy delegáltja (a továbbiakban: képviselő) útján részt vehet a szövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában;

c.) a tagok szövetséghez leadott névjegyzékében szereplő természetes  személy tagja megválasztható a szövetség ügyintéző vagy képviseleti szerveibe, amennyiben magyar állampolgár, a szövetségen belül nincs hatályos fegyelmi büntetése, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, az illetékes szervezet (egyesület) a személyt ajánlja, és választáskor a közgyűlésen jelen van;

d.) a b.) pont teljesülése esetén észrevételeket, javaslatokat, ajánlásokat tehet, véleményt nyilváníthat a szövetség és szerveinek működésével kapcsolatban, illetve a szövetség szerveiben választási jogát gyakorolhatja;

e.) a tag, és a szövetséghez leadott névjegyzékben szereplő természetes személy tagja meghatározott feltételek között igénybe veheti a szövetség és szerveinek a rádiózás feltételeit elősegítő tevékenységét és kedvezményeit;

f.) a tag és a szövetséghez leadott névjegyzékben szereplő természetes személy tagja viselheti a szövetség jelvényét, használhatja a szövetség zászlaját, vételjelentő lapjain feltüntetheti a szövetség jelvényét.

(2)       A tag, valamint a szövetség felé lejelentett természetes személy tagja kötelességei:

a.) a szövetség ASZ-a, az illetékes tagszervezet ASZ-a előírásainak, a közgyűlés, az országos és az illetékes tagszervezet elnökségi határozatainak betartása;

b.) a rádióamatőr tevékenységre vonatkozó állami jogszabályok betartása;

c.) az IARU R1 ajánlásaiból a szövetség által kötelezően előírt szabályok betartása;

d.) a sporttevékenységre vonatkozó előírások és versenyszabályok betartása;

e.) sporttevékenységével és/vagy rádióamatőr tevékenységével hozzájárulni a szövetség célkitűzéseinek megvalósításához, elősegíteni a szövetség és tevékenységének népszerűsítését, elismertségét;

f.) a tagsági és személyi díj „Tagdíjfizetés rendje”-ben előírt módon történő befizetése;

g.) a rádiózás feltételeit elősegítő egyes tevékenységek igénybevételéért megállapított költségtérítések, hozzájárulások előírt módon történő befizetése.

(3)       A pártoló jogai:

a.) részt vehet a szövetség rendezvényein, de a sportrendezvényein és a közgyűlésén csak megfigyelőként;

b.) az a.) pont kivételével igénybe veheti a szövetség és szerveinek a rádiózás feltételeit elősegítő minden egyéb tevékenységét;

c.) viselheti a szövetség jelvényét, használhatja a szövetség zászlaját, valamint a MRASZ pártolója címet, ezeket a levelezésén, vételjelentő lapjain feltüntetheti.

(4)      A pártoló kötelességei:

  1. a szövetség ASZ-a, egyéb szabályzatai, továbbá a közgyűlés, az országos, valamint tagszervezet elnöksége által hozott határozatok betartása;
  2. erkölcsi és anyagi támogatással hozzájárulni a szövetség célkitűzéseinek megvalósításához;
  3. elősegíteni a szövetség és tevékenységének népszerűsítését, elismertetését;
  4. a pártolói díj meghatározott módon történő teljesítése.

10.§.

A szövetség szervezete

  (1)    A szövetség célkitűzéseit és feladatait az alábbi szervezeti felépítésben valósítja meg:

-          a szövetség közgyűlése,
-          a szövetség elnöksége,
-          a szövetség titkársága,
-          a szövetség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: GPEB),
-          a szövetség állandó bizottságai,
-          a szövetség szakvezetői,
-          a szövetség szakszervei,
-          a szövetség tagszervezetei (területi, helyi szervezet, egyesületek).

(2)     A szövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok képviselőeinek összességéből áll.

(3)     A szövetség választott képviseleti és ügyintéző szerve az elnökség. Az elnökség a következő tisztségviselőkből áll:

-          tiszteletbeli elnök (ha van),
-          elnök,
-          alelnök(ök),
-          előző elnök (a 16.§ szerint),
-          elnökségi tagok.

Az elnökség határozathozatalra jogosult létszáma hét fő.

(4)        A szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzését az elnökségtől független, választott Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: GPEB) végzi. A GPEB elnökből és két tagból áll.

(5)       A szövetség elnöksége, a rádióamatőr sportág és tevékenység feladatai végrehajtásának segítésére, állandó bizottságokat hozhat létre megbízott vezetővel.

(6)        A szövetség elnöksége az IARU R1 munkabizottságaiban való részvétel és kapcsolattartás érdekében, továbbá a szakterületi és sportági feladatok végrehajtására és ennek érdekében az állandó bizottságok munkájának összehangolására szakvezetőket nevezhet ki.

(7)        A szövetség elnöksége a sportág rendszeres aktivitást igénylő feladatainak végrehajtásához szolgáltatást végző szakszerveket hozhat létre és működtethet.

11.§.

A szövetség közgyűlése

  (1)    A szövetség rendes közgyűlését - mely a tagok képviselőinek összessége - évente egyszer össze kell hívni. A szövetség elnökségének legalább egy hónappal a közgyűlés időpontja előtt értesíteni kell írásban a rendes tagokat, a pártolókat és tiszteletbeli tagokat, a tagok tájékoztatása és a képviselők felkészülése érdekében:

-          a közgyűlés időpontjáról, helyéről,
-          a közgyűlés tervezett napirendjéről,
-          az elnökséghez beterjesztett javaslatokról, fellebbezésekről.

 (2)   Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében:

a.) a szövetség elnöksége - legalább három hónappal a közgyűlés tervezett időpontja előtt - felkéri a rendes tagokat, hogy egy hónapon belül terjesszék be írásban a szövetség elnökségének a közgyűlésen megtárgyalandó javaslataikat, ajánlásaikat, fellebbezési kérelmeiket. A közgyűlésen csak azok a témák kerülnek megtárgyalásra, amelyek határidőn belül érkeztek be. Minden határidőre a postabélyegző kelte a mérvadó;

b.) indokolt esetben rendkívüli előterjesztés is lehetséges - a közgyűlés kezdete előtt legalább 10 nappal történő írásbeli beterjesztés alapján - a tagok megfelelő tájékoztatása, felkészülése érdekében, mely témának a napirendre tűzéséről a közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Olyan előterjesztést a közgyűlés nem tűzhet napirendre, melyet nem az elnökség, vagy a szövetség tagja terjesztett elő;

c.) a közgyűlés a tag rendkívüli azonnali előterjesztését is felveheti a napirendre. A napirendre vételhez a közgyűlés képviselőeinek 4/5-ös “igen” szavazata szükséges.

(3)       A közgyűlés napirendjén kötelezően szerepelni kell:

  1. a szövetség tevékenységéről szóló beszámolónak;
  2. a szövetség költségvetése teljesítési beszámolójának és a következő év költségvetési terve ismertetésének;
  3. a GPEB írásos beszámolójának;
  4. a szövetség rendes tagjai által beterjesztett fellebbezéseknek;
  5. a szövetség rendes tagjai által beterjesztett javaslatoknak.

(4)       A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az ASZ megállapítása, jóváhagyása, illetve módosítása;
  2. az elnökség szövetség tevékenysége érdekében végzett tárgyévi munkájáról, az arról szóló beszámoló elfogadása;
  3. a GPEB írásos beszámolójának elfogadása. Írásos beszámoló hiányában a közgyűlés a (4) bekezdés d.) pontja szerinti költségvetési beszámolóról nem dönthet;
  4. az előző év költségvetési beszámoló elfogadása;
  5. a szövetség éves költségvetésének jóváhagyása;
  6. a szövetség elnöksége tagjainak, GPEB tagjainak, a szövetség elnökének, valamint a GPEB elnökének a megválasztása, visszahívása;
  7. a szövetségi elnökség által ismételten elutasított tagfelvételi kérelmek, valamint a kizárások kérdésében hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelmek, fellebbezések elbírálása;
  8. a tag- és személyi díjfizetés rendjének és mértékének megvitatása, elfogadása („Tagdíjfizetés rendje”);
  9. amennyiben a szövetség feladatai igénylik - és a feltételek adottak -, az elnökség kezdeményezésére létrehozott TESZ szervezet jogi személlyé nyilvánítása elnökségi javaslatra - az Stv 24. § (2) bekezdés f.) pont előírásának megfelelően - az Stv. 25. § (1) bekezdése alapján, amennyiben működéséhez a források biztosíthatók;
  10. a TESZ jogi személyiségének bírósági nyilvántartásból történő törlését, továbbá a TESZ megszüntetését (feloszlatását) elnökségi hatáskörbe rendelni;
  11. hazai vagy nemzetközi civil szervezetbe vagy e szervezetek szövetségeibe jogi tagsággal való belépés és kiválás elhatározása;
  12. az elnökség javaslatára a szövetség más szövetséggel vagy civil szervezettel történő egyesülésének kimondása;
  13. más szövetségekkel vagy civil szervezettel történő egyesülés megszüntetését, amennyiben azonnali intézkedés szükséges és indokolt, elnökségi hatáskörbe rendeli;
  14. a szövetség feloszlásának kimondása;
  15.  döntés és határozathozatal minden olyan, a rádióamatőr sportági feladatokat, tevékenységet és azok végrehajtását egyetemesen érintő kérdésekben, amelyet jogszabály más szerv hatáskörébe nem utal, és ennek megfelelően a közgyűlés saját hatáskörébe von;
  16. a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása;
  17. a szakszövetségi jogokat gyakorló szövetségnek a Ctv. és Stv 28. §-a szerinti sportági szövetséggé (civil szervezetté) történő átalakulása kimondása;

(5)       A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a szövetség rendes tagjainak képviselői.

(6)       A közgyűlésen a szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

(7)       A szövetség rendes tagja képviselőének legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontja előtt hitelt érdemlően írásban kell igazolnia jogosultságát. A képviselő képviseleti jogát írásban ruházhatja át. Azonos tagon belül bármely okból történt több képviselő esetén a regisztrációnál hivatalos megbízással először jelentkező személy gyakorolja a mandátummal kapcsolatos jogokat. Ez a közgyűlés alatt nem változtatható.

(8)       A közgyűlés határozatképes, ha a határozatok meghozatalakor a szavazásra jogosult képviselők többsége jelen van.

(9)       Ha a közgyűlés a kitűzött időponthoz képest egy óra elteltével nem válik határozatképessé, úgy azonos napon, egy óra elteltével ismételt közgyűlést lehet tartani, ha az elnökség az eredeti közgyűlés kitűzésével egyidejűleg azt is kitűzte. A közgyűlési meghívónak az ismételt közgyűlés összehívását tartalmaznia kell. Ez esetben az aznapi, ismételt közgyűlés csak a szövetség további működése szempontjából elengedhetetlenül szükséges kérdésekben (elnökségi beszámoló -, GPEB beszámoló -, költségvetés elfogadása) határozatképes mindaddig, amíg a jelen lévő képviselőek száma az ismételt közgyűlés megkezdésekor jelenlévők felére nem csökken. Ha az bekövetkezik, akkor a megismételt közgyűlés munkáját be kell rekeszteni. Ha az előbbi feltételek nem teljesülnek, illetve ha a határozathozatali képesség megszűnése bekövetkezik, akkor a közgyűlést el kell halasztani, és 15-30 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés az eredetileg napirendben meghirdetett kérdésekben a képviselők egyszerű többségével határozatképes. Ha a képviselők száma a határozatképességhez szükséges egyszerű többséget nem éri el, akkor a megismételt közgyűlés csak az ismételt közgyűlésre vonatkozó kérdésekben dönthet.

(10)     A közgyűlésen a szavazás eredménye a megjelent képviselők létszámához igazodik, de minimum  többségi szavazat szükséges az adott előterjesztés elfogadáshoz.

(11)     A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a szavazásra jogosult képviselők egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szava dönt. 2/3-os szavazattöbbség kell a (4) bekezdés a.), i.), j.) pontjaiban előírt kérdések eldöntéséhez. A határozat kimondása előtt számszakilag meg kell állapítani az „igen”, „nem”, „tartózkodott” szavazatok számát.

(12)     A közgyűlés szavazati jogosultsággal rendelkező képviselői a 10. §. (3) és (4) bekezdésében meghatározott szövetségi tisztségviselők választásánál csak a szövetség választási szabályzata alapján hozhatnak határozatot. Ez alól kivétel, ha a határozatképes közgyűlés azonnali beterjesztés alapján 4/5-ös többséggel más határozatot hoz. A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosult képviselőek legalább 1/3-a ezt indítványozza. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazás következik. Ennek esetleges egyenlősége esetén a levezető elnök szava dönt.

(13)     A tisztségviselők választásához a közgyűlés kezdete előtt legalább két hónappal jelölőbizottságot (a továbbiakban: JB) hív össze a szövetség elnöksége. A JB elvégzi a részére szabályzatban megszabott feladatokat, majd a közgyűlésen a JB elnöke ismerteti a 10 §. (3) és (4) bekezdésében meghatározott vezetőszervek egyes tisztségeire vonatkozó javaslatát.

(14)     A 10. §.(3) és (4)  bekezdésében meghatározott tisztségekre csak olyan természetes személy választható, aki jelen ASZ 9. §. (1) bekezdés c.) pontjában foglaltaknak megfelel és - a megválasztását közvetlenül megelőzően - legalább nyolc éve aktív tagja a szövetség valamely tagegyesületének, melyet a jelöltnek a szövetségben végzett tevékenysége, sportági magasabb szintű minősítése, eredményessége, szakmai-közéleti elismertsége alátámaszt, továbbá a választáskor a közgyűlésen jelen van.

(15)     A 10. §.(3) és (4)  bekezdésében meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja.

(16)     A közgyűlésről hangfelvétel alapján szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, továbbá a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elején megválasztott két szavazati joggal rendelkező képviselő hitelesíti. A jegyzőkönyv nyilvántartásba vételéről, a meghozott határozatokról, és azok őrzéséről a szövetség főtitkára köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvbe a képviselőeken kívül a szövetség rendes tagjainak törvényes képviselői betekinthetnek.

(17)     A közgyűlés határozatait és a választások eredményeit, továbbá a szövetség költségvetési beszámolójának és a következő évi költségvetési tervének számszerű adatait a szövetség honlapján publikálni kell.

(18)     A szövetség közgyűlése az igazolványlappal rendelkező személyek számára nyilvános, melyen megfigyelőként vehetnek részt, kivéve az elnökség - valamint a GPEB elnöke és tagjai, az elnökség által külön meghívott személyek, az állandó bizottságok vezetői, a szakvezetők, a szakszervek vezetői, a SFEB elnöke és tagjai, akiket tanácskozási jog illethet meg. A nyilvánosságot és/vagy tanácskozási jogot - az elnökség, a GPEB elnöke és tagjai, valamint az elnökség által külön meghívott személyek kivételével - a közgyűlés határozathozatallal korlátozhatja.

(19)     A szövetség rendkívüli közgyűlését össze kell hívni, ha az alábbi esetek valamelyike fennáll:

  1. a tagok 1/3-a, az ok és a cél megjelölésével ezt írásban kezdeményezi;
    1. a szövetség elnökségének egyszerű többségi határozata alapján, vagy ha az elnökség létszáma 4 főre csökken;
    2. a GPEB létszáma 1 főre csökken;
    3. a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség keresetére a törvényszék (bíróság) azt elrendeli.

(20)     A szövetség rendkívüli közgyűlésére a rendes közgyűlésre vonatkozó eljárási és határozathozatali szabályok vonatkoznak. Napirendjén csak azok a témák szerepelhetnek, amelyek miatt a rendkívüli közgyűlést össze kellett hívni.

(21)     A szövetség rendkívüli közgyűlését az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

12.§.

A szövetség tagjainak közgyűlési képviselője

(1)   A szövetség tagját - az egyesület alapszabályában meghatározott módon - a törvényszéken (bíróságnál) bejegyzett képviselője, és/vagy az általa írásban meghatalmazott tagja (a továbbiakban: képviselő) képviselheti.

(2)   A közgyűlés munkájában a határozatok megfogalmazásakor, kiemelten a határozatok meghozatalakor egy szövetségi tagnak (területi, helyi szövetség, egyesület) csak egy képviselője vehet részt. Több bejegyzett képviselő (képviselő) esetén a külön e célból delegált képviselő gyakorolja a mandátummal kapcsolatos jogokat. A képviselők egymás közti viszonyában a tagok alapszabálya és közgyűlési határozata az irányadó.

(3)   A képviselőállítás joga a tag saját alapszabálya szerint hatáskörrel rendelkező szervét illeti meg.

(4)   A közgyűlésen a regisztrált mandátum személyre szól, a közgyűlés alatt át nem adható, nem változtatható.

(5)   A képviselők jogai:

  1. részvétel a szövetség közgyűlésén, az észrevételek, javaslatok megtárgyalása során a tag (civil egyesület) érdekeinek, véleményének képviselete;
  2. véleménynyilvánítás a napirend témáiban;
  3. szavazás határozathozatal, illetve választás során;
  4. választható a szövetség szerveibe tisztségviselőnek.

(7)       A képviselők kötelességei:

  1. a közgyűlés céljának és munkájának elősegítése;
    1. szavazás a határozatok meghozatalánál és a választásoknál;
    2. a tag (civil egyesület) tájékoztatása a közgyűlés napirendjéről és határozatairól, valamint a választások eredményeiről.

(8)       A képviselőek közgyűlésen való részvételével és tevékenységével kapcsolatos költségtérítést a küldő szervezet viseli.

13.§.

A szövetség elnöksége

(1)   A szövetség képviseleti és ügyintéző szerve az elnökség, amely két közgyűlés közötti időszakban az ASZ valamint a közgyűlési határozatok alapján szervezi, irányítja, ellenőrzi a szövetség, valamint tagjai szervezeti munkáját és felelős annak eredményességéért. Az elnökséget a közgyűlés négyévi időtartamra választja.

(2)   Az elnökség a szövetség tevékenységét érintő valamennyi kérdésben kizárólagos jogkörrel rendelkezik, döntésre jogosult szerv, kivéve azokban az ügyekben, amelyeket a közgyűlés az ASZ előírásainak megfelelően saját hatáskörébe vont.

Az elnökség feladat- és hatáskörébe tartozik:

  1. a szövetség törvényes és ASZ előírásai szerinti működésének biztosítása, felügyelete, gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és ezek ellenőrzéséről, továbbá mindazon feladatok megvalósításának megfogalmazása, szervezése, irányítása és ellenőrzése, melyet az ASZ 5.§-a meghatároz;
  2. a szövetséghez beadott tagfelvételi kérelmek elbírálása, az elnökség hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, egyeztetési tevékenység gyakorlása, fegyelmi jogkör gyakorlása;
  3. az állandó bizottságok, szakszervek, szervezeti és működési szabályzataik jóváhagyása és/vagy elkészítése, illetve a feltételek teljesülése esetén az Stv. 25. § (1) bekezdése alapján származtatott jogi személyiségű szervezetté történő nyilvánításuk közgyűlés elé terjesztésére;
  4. aktualitásában a 11. § 4. bekezdés i.) pont előírásának végrehajtása;
  5. szükséges és indokolt esetben a jogi személlyé nyilvánított területi szövetség cégbírósági nyilvánításból történő töröltetése;
  6. a szakbizottságok, szakszervek, szakvezetők éves munkatervének elfogadása, a munkájukról szóló éves beszámolók elfogadása;
  7. összehangolni az állandó bizottságok, szakszervek munkáját;
  8. a szövetség nemzetközi sportági, sportdiplomáciai tevékenységének szervezése, ápolása, fejlesztése - elsődlegesen az IARU R1 szervezetén keresztül. Döntés a szövetség vagy szervezetei képviseletében a nemzetközi rendezvényekre és versenyekre történő kiutazások engedélyezéséről, a kiutazók személyi kijelölésének jóváhagyása, feladataik meghatározása és tevékenységükről való beszámoltatás;
  9. a szövetség közgyűlésének összehívása, napirendjének meghatározása, helyének, idejének kijelölése, a külön meghívottak névjegyzékének összeállítása, jóváhagyása;
  10. a szövetség 7.§. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott szabályzatainak elkészítése, módosítása, jóváhagyása és közzététele;
  11. a szövetség szervezetei, területi szövetsége, szakbizottságai, szakszervei vezetőinek, ügyintézőinek, szakvezetőknek a kinevezése és felmentése, kiválás esetén új személyek kinevezése;
  12. szövetségi kitüntetések és más elismerések alapítása és az adományozás feltételeinek meghatározása;
  13. szövetségi alapítású elismerések, kitüntetések adományozása, állami és egyéb kitüntetések, elismerések adományozására javaslattétel;
  14. a sportminősítések évenkénti jóváhagyása, a hazai és nemzetközi csúcseredmények nyilvántartása, elismertetése, illetve erre vonatkozó javaslattétel magasabb fórumokon;
  15. a szövetség gazdálkodásának irányítása, a feladat-végrehajtás érdekében történő takarékos felhasználás ellenőrzése, a költségvetés elosztási elveinek meghatározása;
  16. döntés - megfelelő fedezet birtokában - a költségvetésben nem szereplő, vagy a tervezettet meghaladó kiadásokról, a költségvetés évközi módosításáról;
  17. az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a szövetség, vagy jogi személlyé nyilvánított szervezete részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése vagy elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, továbbá minden olyan határozat meghozatala, melynek alapján a szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. A döntést a vonatkozó szövetségi szabályzatok figyelembe vételével kell meghozni.

(3)       A szövetség “előző” elnöke a 16. § szerint vehet részt az elnökség ülésein.

(4)       Az elnökség tagjai közgyűlési választás útján szerzett tisztségüket civil megbízatásként, külön térítési igény nélkül látják el. A tevékenységükkel összefüggő költségtérítést a szövetség viselheti.

(5)       Az elnökség tagjaira a szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) megállapított összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

(6)       Az elnökség maga állapítja meg a munkatervét és ügyrendjét.

(7)       Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, alelnök(ök), a főtitkár, vagy az elnökségi tagok egyharmada, az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

(8)       Az elnökség ülései a tagok törvényes képviselői részére nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül a GPEB elnöke, az előző elnök, illetve a meghívottak lehetnek jelen. Az elnökség ettől eltérően csak személyiségi jogokat érintő esetben rendelkezhet.

(9)       Az elnökségi ülésre a pénzügyi-gazdasági ügyek tárgyalásakor tanácskozási joggal meg kell hívni a GPEB elnökét, továbbá a feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor az állandó bizottság vezetőjét, szakvezetőt vagy szakszerv vezetőjét.

(10)     Az elnökségi ülés összehívását az elnök rendeli el. Az elnökség tagjait és a meghívottakat az időpont és a napirend közlésével legalább egy héttel a kezdési időpont előtt értesíteni kell. Sürgős esetben az elnök másképp is intézkedhet.

(11)     Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két további elnökségi tag hitelesíti. A hozott határozatokról az érintett szerveket vagy személyeket írásban kell értesíteni. Az ülés témáiról, határozatairól tájékoztatni kell a tagságot a szövetség információs csatornáin keresztül. A jegyzőkönyv nyilvántartásba vételéről és őrzéséről a főtitkár köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvbe a tagok törvényes képviselői, illetve az abban érintettek betekinthetnek.

(12)     Az elnökség határozatképes, ha a szavazásra jogosultak közül legalább 4 fő jelen van. Ha az ülés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra múlva sem határozatképes, úgy az elnökségi ülést más napra és időpontra, újból össze kell hívni.

(13)     A szavazás eredménye a megjelent elnökségi tagok létszámához igazodik, de a szövetség egészét érintő kérdésben, lásd: (2) bekezdés o.) pont, legalább 5 fő IGEN szavazata szükséges.

(14)     Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szava dönt. Ha az elnökség legalább egyharmada kéri, titkos szavazást kell elrendelni.

(15)     Az elnökség internetes zárt levelező listát üzemeltet a gyors információcsere és az elektronikus úton halaszthatatlan ügyekben történő határozathozatal érdekében. Az internetes elnökségi listán egy adott téma megvitatásakor megfigyelőként részt vehet az érintett tag (vagy tagok) törvényes képviselője, melyről az elnök dönt;

(16)     Az elnökség tagjainak jogai és kötelességei:

  1. az elnökség ülésein való részvétel, az ülés napirendi témáinak megvitatásában és a határozathozatalban való részvétel;
  2. észrevételezés, véleményezés, javaslattétel a szövetség egész tevékenységével kapcsolatban;
  3. javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására;
  4. megbízás alapján a szövetség vagy az elnökség képviselete. Tájékozódás, felvilágosítás kérése a szövetség tagjainak tevékenységekről, az állandó bizottságok, szakszervek tisztségviselőitől, szakvezetőktől, azok döntéseivel kapcsolatban;
  5. az ASZ, valamint egyéb szövetségi szabályzatok előírásainak, közgyűlési, elnökségi határozatoknak betartása, végrehajtása, illetve ezek elősegítése;
  6. a szövetség népszerűsítése, céljainak terjesztése, társadalmi elismertetése.

(17)     Az elnökségi tagok (ide értve az elnököt is) az alkalmasság figyelembe vételével korlátozás nélkül újraválaszthatók.

(18)     Az elnökségbe választottak megbízatása megszűnik:

  1. a mandátum idejének (négy év) lejártával;
  2. felmentéssel;
  3. visszahívással;
  4. elhalálozással;
  5. a tagok szervezetéből történő jogerős kizárással;
  6. a szövetség tagjainak szervezetéből való kilépés, a tagság megszűnése esetén;
  7. kizárólag az elnöknek benyújtott írásbeli lemondással, melynek tényét az elnökség tudomására kell hozni.

14.§.

A szövetség elnöke

(1)      A szövetség törvényes képviselője, aki két közgyűlés között szervezi, irányítja és vezeti - az elnökség közreműködésével - a szövetség tevékenységét, az elnökség munkáját, és felelős annak eredményességéért.

(2)      Az elnök feladat- és hatásköre:

  1. az ASZ előírásai, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése. Ennek érdekében egy személyben dönt és intézkedik két elnökségi ülés között a szövetséget érintő minden olyan kérdésben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a szövetség valamely szervének kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, az elnökség számára utólagos beszámolási kötelezettsége van;
  2. a szövetség állandó bizottságai, szakvezetői, szakszervei munkájának, valamint tagjai tevékenységének figyelemmel kísérése, tájékoztatás, illetve beszámolás bekérése a végzett munkáról, a sportág eredményeiről;
  3. a szövetség képviselete versenyeken, sportági és egyéb civil rendezvényeken, továbbá hazai és külföldi szervezeteknél, valamint felügyeleti, államigazgatási szerveknél és egyéb fórumokon;
  4. kapcsolattartás és ápolás az IARU, továbbá más országok rádióamatőr szövetségeivel, illetve szerveivel, valamint a felsorolt szervezetekkel történő kapcsolatok fejlesztése a hazai IARU R1 koordinátorral közösen;
  5. a szövetség tevékenységének népszerűsítése, a hírközlő szervek tájékoztatása a szövetség munkájáról;
  6. a közgyűlés és elnökségi ülések összehívásának kezdeményezése;
  7. aláírási és utalványozási, továbbá munkáltatói jogkör gyakorlása az elnökség határozatai és a vonatkozó szövetségi szabályzatok alapján;
  8. személyi javaslattétel a szövetség szervezetei vezetőire és ügyintézőire, továbbá kezdeményezni e tisztségviselők munkájának erkölcsi és anyagi elismerését;
  9. az elnök meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott fajtájára valamely jogkörét átruházhatja az elnökség meghatározott tagjára vagy a szövetség valamely tisztségviselőjére, az utalványozási jogkör kivételével.

15.§.

A szövetség alelnöke(i)

(1)      Az alelnökök számát - a választáskor - a közgyűlés határozza meg.

(2)      Az alelnök(ök) az elnökségen belül kialakított munkamegosztás alapján végzi(k) a rá(juk) bízott tevékenységek irányítását és felügyeletét.

(3)      Az elnököt megbízása alapján vagy távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alelnök(ök) helyettesíti(k), kivéve azokat az ügyeket, melyeket az elnök saját hatáskörébe vont.

(4)        Az elnök felmentése vagy elhalálozása esetén az elnöki teljes jogkört az alelnök, illetve több alelnök esetén az veszi át a legközelebbi közgyűlésig, akit az elnökség az alelnökök közül egyszerű szótöbbséggel megválaszt.

16.§.

Az előző elnök

 (1)    A szövetség vezetésének folyamatos biztosítása érdekében az előző elnök egy évig tanácskozási joggal állandó meghívottja az elnökségi üléseknek, kivéve, ha a közgyűlés elnökségi tagnak megválasztotta.

 (2)    Abban az esetben, ha a szövetség előző elnöke két teljes cikluson keresztül töltötte be az elnöki tisztet, tanácskozási joggal határozatlan ideig vehet részt az elnökség ülésein.

Az így betöltött tisztségből az előző elnök csak hatályos fegyelmi határozat esetén, közgyűlési határozattal hívható vissza.

17.§.

A szövetség főtitkára

(1)      A szövetség ügyintéző hivatali szervezetének - a titkárságnak - vezetője, aki felelős annak tevékenységéért és eredményességéért. Munkáját az ASZ, az SZMSZ, a közgyűlési és elnökségi határozatok alapján az elnök irányításával végzi.

(2)      A főtitkár feladata és hatásköre:

  1. elnökségi határozatok alapján szervezi a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását, összehangolja a szövetségi szakbizottságok és szakszervek munkáját;
  2. előkészíti a közgyűlést és az elnökségi üléseket, javaslatot tesz azok napirendjére;
  3. elkészíti a szövetség éves rendezvény- és versenytervét, majd felterjeszti elnökségi jóváhagyásra;
  4. gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, nyilvántartásba vételéről és őrzéséről, valamint a szövetségi nyilvántartások vezetéséről;
  5. a gazdasági ügyintéző segítségével irányítja a szövetség gazdasági tevékenységét, felügyeli annak törvényességét és a jogszabályok szerinti előírások betartását. Felelős a vagyoni és pénzeszközök szövetségi határozatok szerinti felhasználásáért, a vagyoni és pénzügyi nyilvántartások szabályszerűségéért. Elkészíti az éves költségvetési beszámolót, illetve a következő évi költségvetési javaslatot az elnökség és a közgyűlés számára;
  6. elnöki megbízástól függően aláírási jogkört gyakorol, továbbá elnökségi megbízás esetén a szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett (ha van ilyen) gyakorolja a munkáltatói jogkört;
  7. az illetékes alelnökkel közösen figyelemmel kíséri a szövetséggel és tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok vagy az ASZ módosítását;
  8.  meghatározza és kijelöli a szövetségi rendezvények, versenyek színhelyét, a rendezést végző, azért felelős szervezeteket, személyeket. Biztosítja, felügyeli és ellenőrzi a rendezvények és versenyek előírás szerinti végrehajtását;
  9. biztosítja, felügyeli és ellenőrzi a rendezvények és versenyek előírás szerinti végrehajtását;
  10. a sportági vezető edzővel együtt javaslatot tesz a válogatott keret tagjaira, a kiutazók személyi összetételére;
  11. megbízatása szerint képviseli a szövetséget, illetve az elnökséget. Tájékoztatja a hírközlő szerveket a szövetség munkájáról, szervezi és biztosítja a szövetségi információs csatornák működését, felelős személyeinek tevékenységét, munkáját és tájékoztatását;
  12. ellátja mindazon feladatokat, melyeket a közgyűlési, elnökségi határozatok feladatául tűznek ki, illetve amelyekkel az elnök vagy alelnök(ök) megbízzák;
  13. a főtitkár tevékenységéről a szövetség elnökének és elnökségének beszámolási kötelezettséggel tartozik;
  14. a főtitkár feladatait távolléte, vagy akadályoztatása esetén a szövetség elnöke által megbízott alelnök(ök), egyes esetekben a szövetség elnöke látja el.

(3)       A főtitkárt határozott vagy határozatlan időre a szövetség elnöksége nevezi ki és menti fel.

(4)       A főtitkár a megbízatása időtartama alatt tanácskozási joggal vesz részt az elnökség ülésein.

(5)       Munkáját - elnökségi határozattól függően - szövetségi alkalmazottként vagy civil megbízatásként látja el. Utóbbi esetén beválasztható az elnökségbe tagnak.

(6         A főtitkár nem lehet a szövetséggel munkaviszonyban álló, a szövetségnél gazdasági feladatot ellátó szerveinek személyi állományával hozzátartozói kapcsolatban [Ptk. 685.§. b.) pontja].

(7)       Ha a főtitkár helye bármely ok miatt betöltetlen vagy működése tartósan akadályozva van, feladatait teljes jogkörrel az elnökség által kijelölendő alelnök látja el.

18.§.

A szövetség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága /GPEB/

(1)      A közgyűlés a szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére a JB elnökének javaslatára GPEB-t választ négyévi időtartamra.

(2)      A GPEB elnöke és tagja a szövetségben más tisztséget nem viselhet, nem lehet a szövetséggel munkaviszonyban álló, a szövetségnél gazdasági feladatot végző személy, továbbá a szövetség elnökségének, gazdasági feladatokat ellátó szerveinek személyi állományával hozzátartozói kapcsolatban, valamint a bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói [Ptk. 685.§. b.) pontja].

(3)      A GPEB tevékenységét elnöke irányítja, munkáját éves ellenőrzési terv alapján végzi, melyről a szövetség elnökségét tájékoztatja.

(4)       A GPEB feladata és hatásköre:

  1. a szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata;
  2. a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartásának ellenőrzése;
  3. a tagdíjak és egyéb bevételek befizetésének ellenőrzése;
  4. a gazdálkodás célszerűségének, tervszerűségének vizsgálata, a költségvetési beszámolók elemzése, a szövetségi vagyon megőrzésére tett intézkedések értékelése;
  5. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
  6.  az a-e pontok kiterjednek a MRASZ TESZ szervezetek éves ellenőrzésére.

(5)       A GPEB tagjai feladataik ellátása során jogosultak a szövetség és annak szervei gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, azt ellenőrizni, a szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.

(6)       Az ellenőrzések megkezdéséről a GPEB elnöke tájékoztatni köteles a szövetség elnökét és főtitkárát valamint az ellenőrzött szerv vezetőjét. Az ellenőrzés során a bizottság a vonatkozó jogszabályok szerint jár el.

(7)       Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a szövetség elnökét és az ellenőrzött szerv vezetőjét. Rendellenesség, szabálytalanság esetén annak megszüntetését is kezdeményeznie kell az adott szervnél.

(8)       Az érintett szervezet a rendellenességek és szabálytalanságok megszüntetésére intézkedési tervet kell, kidolgozzon, és az abban meghatározott határidőtől számított 30 napon belül a GPEB utóvizsgálattal ellenőrizheti a végrehajtást.

(9)       Ha az utóvizsgálat megállapítása szerint érdemi intézkedés nem történt, úgy a GPEB elnöke közvetlenül a szövetség elnöksége intézkedését kéri, ennek elmaradása esetén a bizottság kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását.

(10)     A GPEB a munkájáról és vizsgálatainak eredményéről a közgyűlésnek évente írásban köteles beszámolni.

(11)     A GPEB elnöke és tagjai feladatukat civil megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítést a szövetség fedezi.

(12)     A GPEB tagság megszűnik:

  1. a mandátum határidejének (négy év) lejártával;
  2. lemondással;
  3. visszahívással;
  4. elhalálozással;
  5. a tagszervezeti tagságból való jogerős kizárással;
  6. a tagszervezetből való kilépés, a tagság megszűnése esetén.

(13)     Fenti feladatai ellátása során a GPEB testületként tevékenykedve döntéseit határozatként, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A GPEB határozatképes, ha a tagok (beleértve tagként az elnököt is) közül legalább 2 fő jelen van.

(14)     A GPEB csak a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

19.§.

A szövetség bizottságai

(1)      A szövetség elnöksége a rádióamatőr sportági/szakági és a rádióamatőr tevékenység rendszeres aktivitást igénylő feladatainak végrehajtását és a szövetségi szolgáltatások biztosítását állandó, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott bizottságok segítségével valósítja meg. A bizottságok vezetőből és tagokból állnak.

  1. a bizottságok vezetőit a szövetség elnöksége választja és bízza meg, megbízatásuk a felmentésükig érvényes. A megbízás többször is meghosszabbítható. A megbízásokat a tagsággal közölni kell;
  2. a bizottság tagjai számának meghatározása, a tagok kiválasztása, felkérése és felmentése az elnökség hatásköre, beleértve a SFEB-et is. Megbízatásukat az elnökségtől kapják négyéves időtartamra. Ez a megbízás többször is meghosszabbítható. A megbízásokat a tagsággal közölni kell;
  3. a SFEB elnöke, tagja nem lehet a szövetséggel, illetve a szövetség területi vagy helyi szervezeti egységeivel munkaviszonyban álló személy.

 (2)     A bizottságok feladata, hogy az elnökség által a hatáskörükbe utalt kérdésekben szervezzék és végrehajtsák az adott szakterület szakmai és ügyviteli feladatait.

 (3)     A bizottságok munkáját az általuk készített és az elnökség által jóváhagyott működési szabályzat és éves munkarend határozza meg. A SFEB ezen kívül az elnökség által jóváhagyott szövetségi SFESZ szerint tevékenykedik.

 (4)     A bizottságok vezetői kötelesek a szövetség elnöksége számára, valamint az elnökség felhívására beszámolni tevékenységükről.

 (5)     A bizottságok feladatainak végrehajtásához a szövetség a költségvetésben tervezett és meghatározott pénzügyi eszközöket biztosít.

(6)        A bizottságok vezetői és tagjai tisztségüket civil megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítést a szövetség viseli, jogosságát a főtitkár állapítja meg és intézkedik a kifizetésre.

20.§.

A szövetség szakvezetői

(1)      A szövetség a szakterületi országos és nemzetközi feladatok koordinálását és a képviseletek ellátását, továbbá a válogatott keretekkel kapcsolatos sportági feladatok végrehajtását szakvezetők segítségével valósítja meg.

(2)      A szakvezetőket az elnökség bízza meg. Megbízatásuk felmentésükig érvényes. A megbízatásokat a szövetség információs csatornáin a tagsággal közölni kell.

(3)      A szakvezetők feladatainak irányelveit az elnökség határozza meg, a szakvezetők az elnökség által jóváhagyott feladatterv alapján tevékenykednek, az alábbiak szerint:

  1. javaslatokat készítenek a hazai és nemzetközi kapcsolatok szakmai kérdéseiben az elnökség álláspontjának kialakításához;
  2. összehangolják a szövetségi bizottságok munkáját a sportág, az adott szakág, szakterület szakmai szempontjai alapján;
  3. megbízás alapján képviselik az elnökség álláspontját és a szövetség érdekeit a hazai és nemzetközi szakértekezleteken, IARU R1 munkacsoportokban és konferenciákon, sportági nemzetközi versenyeken;
  4. munkájukról, szakterületi tevékenységükről időszakonként, illetve sürgős esetben azonnal kötelesek beszámolni az elnökségnek vagy az elnöknek. Levelezésükről nyilvántartást vezetnek;
  5. felelősek tevékenységük során a szövetség és a szövetségi sportágak elismertségének és tekintélyének ápolásáért, fejlesztéséért.

(4)      A szakvezetők tisztségüket civil megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítést a szövetség viseli, főtitkári jóváhagyás alapján.

21.§.

A szövetség szakszervei

(1)      A szövetség a sportág rendszeres aktivitást igénylő feladatainak végrehajtását, a szövetségi szolgáltatások biztosítását szakszervei segítségével látja el.

(2)      A szakszerveket az elnökség határozatilag hozza létre, működteti, vagy szünteti meg.

(3)      A szakszervek munkájához szükséges pénzügyi és eszközigényeket a szövetség költségvetésében tervezett fedezet felhasználásával, illetve a szakszervhez közvetlen befizetések útján befolyt költségtérítések felhasználásával biztosítja.

(4)      A szakszervek közvetlenül a főtitkár irányítása és ellenőrzése alá tartoznak és az elnökség által jóváhagyott működési és gazdálkodási szabályok alapján tevékenykednek, hatáskörüket és felelősségi körüket ezek a szabályok határozzák meg.

(5)      A szakszervek vezetői és ügyintézői feladataikat a szövetségben civil megbízásként látják el. A főtitkárt illeti meg a civil megbízatással dolgozóknál a tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítés elbírálása. A költségeket a szövetség a költségvetésben tervezett keretekből biztosítja.

22.§.

A szövetség területi és helyi szervezeti egységei

(1)     A szövetség az Alapszabályában meghatározott feladatok végrehajtását - amennyiben az szükséges és indokolt - a Ctv, vagy az Stv 25. §-a előírásai alapján működő - az ország közigazgatási területi beosztásának megfelelő jogi személy területi, továbbá egyes településeken helyi (a továbbiakban: TESZ) szervezeti egységei segítségével látja el. Azonos közigazgatási területre csak egy TESZ szervezeti egység alakítható.

(2)    TESZ csak a Ctv. vagy az Stv. 25. §-a (1) bekezdés előírásai alapján válhat jogi személlyé. A jogi személyiség vagylagos.

a.) az első esetben a TESZ a Ctv. alapján önszerveződéssel civil szervezetként megalakul, a törvényszéki nyilvántartásba vételt követően önálló jogi személlyé válik, hatóköre területi, és kérheti felvételét a MRASZ szervezetébe;
b.) a második esetben - ha a szövetség adott területi feladatai szükségessé és indokolttá teszik - az elnökség kezdeményezheti az Stv 25. § (1) bekezdés előírása alapján TESZ szervezet megalakítását;
c.) a b.) pont esetén megalakított TESZ jogi személlyé történő nyilvánítása az elnökség javaslatára az Stv 25. § (1) bekezdés előírása alapján végrehajtható, de csak akkor, ha a szövetség tagsága és elnöksége az STV 25. § (1) bekezdés záró mondata előírásának eleget tud tenni, azaz a TESZ tevékenységéért képes kezességet vállalni;
d.) a TESZ jogi személyisége a szövetség alszámán, törvényszéki nyilvántartásba vételt követően jön létre;
e.) a b.) és c.) pont alapján létrehozott TESZ-re vonatkoznak az Stv 25. § (3) bekezdés előírásai.

(3)       A TESZ tevékenységét meghatározza:

  1. önálló jogi személy TESZ esetén a saját ASZ-a, mely meg kell, feleljen a szövetség ASZ-a előírásainak, közgyűlése és elnöksége határozatainak;
  2. a MRASZ jogi személyiségéből származtatott jogi személy TESZ esetén saját SZMSZ-e, melyet a szövetség készít el, ad ki;

(4)       A szövetség MRASZ TESZ szervezetei - működési területeiken belül – a MRASZ közgyűlése, elnöksége pályázata, valamint megbízása esetén az alábbi feladatokat láthatják el:

  1. a szövetség céljainak és feladatainak megvalósítását;
  2. pályázat útján MRASZ elnökségi jóváhagyással szervezhetik és lebonyolíthatják a MRASZ területi rendezvényeit, versenyeit;
  3. a hatókörükbe tartozó civil egyesületek rádióamatőr tevékenységeinek népszerűsítését;
  4. pályázat útján, a MRASZ elnökség írásos megbízása esetén közreműködhetnek a sportolók, a sportági/szakági szakemberek, a rádióamatőrök képzésében és továbbképzésében;
  5. a MRASZ írásos megbízása esetén elláthatják a szövetség ASZ-a, a közgyűlés, a szövetség elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.

(6)       A TESZ megalakítása:

  1. ha a TESZ szervezeti egységét önszerveződéssel a Ctv. előírásai alapján hozzák létre, kérelmére a törvényszéki nyilvántartásba vételt követően válik önálló jogi személyiségű szervezetté;
  2. az önálló jogi személy TESZ kérelmére a szövetség elnöksége általi jóváhagyással /megállapodással és határozathozatal/ válik a MRASZ tagjává;
  3. az önálló jogi személyiséggel rendelkező civil területi szervezet kötelezettségeiért a szövetség nem tartozik kezesi felelősséggel;
  4. a továbbiakban a TESZ tisztségviselőit, ügyintézőit a MRASZ közgyűlése kezdeményezésére az Stv 25. § (3) bekezdés b.) pontja alapján is meg lehet választani;
  5. a d.) pont alapján megalakult TESZ-t az elnökség javaslatára a szövetség közgyűlése az Stv 24. § (2) bekezdés f.) és 25. § (1) bekezdései előírása alapján jogi személlyé nyilváníthatja;
  6. a TESZ felépítése hasonló a szövetség 10.§ szerinti szervezetéhez. A szervezet tényleges felépítését a saját alapszabálya (Civil tv esetén), vagy szervezeti és működési szabályzata határozza meg (MRASZ elnöksége által létrehozott szervezet esetén);
  7. a TESZ gazdasági, pénzügyi helyzetét, az arra vonatkozó nyilvántartásokat (jogi személyiségétől függetlenül) a MRASZ GPEB a TESZ GPEB-vel közösen minden év januárjában ellenőrzi;

(7)        A MRASZ elnöksége által létrehozott TESZ szervezet nevében a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnevezés mellett a területre/helyre utaló megjelölést használhatja, a következő formában: Magyar Rádióamatőr Szövetség …….. Területi Szövetsége.

(8)       A Közgyűlés által létrehozott TESZ megszűnik:

  1. feloszlásának TESZ köz-, vagy közgyűlés általi kimondásával;
  2. megszüntetésének a szövetség Közgyűlése által történő kimondásával;
  3. feloszlatásával, törvényszék által hozott jogerős határozat alapján.

(9)        Az önálló jogi személyiségű TESZ saját ingó– és ingatlanvagyonnal rendelkezhet.

(10)      A MRASZ jogi személyiségéből származtatott jogi személyiségű TESZ saját ingatlan-vagyonnal nem rendelkezhet.

(11)      A TESZ szervezetek 2005-től 2012-ig a szövetség jogi személyiségéből származtatottan a szövetség számán, alszámon voltak (vannak) nyilvántartva, ezért az általuk kezelt ingó- és ingatlanvagyon a szövetség vagyona.

(12)      A származtatott jogi személyiségű TESZ szervezet megszűnése esetén az általa kezelt vagyon a hitelezők kielégítése után visszakerül a szövetséghez. Amennyiben a TESZ önkormányzati támogatásban részesült és e támogatásból a TESZ által kezelt vagyon keletkezett, a TESZ megszűnése esetén - ha erre a megyei kormányhivatal igényt tart - e vagyonrész az előzőekben leírtaktól eltérően az állam tulajdonába kerül.

23.§.

A szövetség gazdálkodása

(1)      A szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2)      A szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

  1. tagsági és személyi díjak, pártolók hozzájárulásai;
  2. magán és jogi személyek támogatásai;
  3. alapítványok támogatásai és közérdekű kötelezettségvállalások;
  4. rendezvények bevételei;
  5. a TESZ szervezetek által befizetett - a szövetség Gazdasági Szabályzatában, illetve közgyűlési vagy elnökségi határozatban megállapított - díjak;
  6. a szövetség által kiszabott pénzbüntetések;
  7. televíziós közvetítések jogdíjai;
  8. reklámtevékenységből származó bevételek;
  9. intézményi háttér működéséből származó bevételek;
  10. nemzetközi szervezetektől származó részesedés vagy támogatás;
  11. vagyonértékű jogok hasznosításából származó bevételek;
  12. állami, központi költségvetési támogatás;
  13. gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek;
  14. egyéb bevételek;

(3)       A szövetség vagyona:

  1. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg);
  2. készpénzre szóló követelés;
  3. értékpapír;
  4. ingatlan és ingó vagyon.

(4)        A szövetség bevételeivel és vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szövetség tagjai a szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.

(5)        A szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos törvények és rendeletek alapján végzi.

(6)        A szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba, vagy a gazdasági társaságba vitt vagyonának értékét.

(7)        A szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a szövetség Gazdálkodási Szabályzata határozza meg.

24.§.

A szövetség megszűnése

(1)      A szövetség megszűnik:

  1. feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával;
  2. más szövetséggel vagy civil szervezettel történő egyesülésével;
  3. bírósági végzéssel történő feloszlatásával;
  4. megszűnésének megállapításával.

(2)        A szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a civil törvény rendelkezik. A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a szövetség feloszlatását, ha a szövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére. Ha a szövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona - a hitelezők kielégítése után – az állam tulajdonába kerül és sportcélokra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

25.§.

Záró rendelkezések

(1)      A szövetség felügyeletére a Civil törvényben megfogalmazott előírások vonatkoznak.

(2)     A szövetség ASZ-ában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére kizárólag a közgyűlés, vagy a két egymást követő közgyűlés közötti időszakban a szövetség elnöksége jogosult. A közgyűlés, valamint az elnökség állásfoglalása a szövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervezeteire, szervezeti egységeire nézve kötelező.

(3)      A szövetség tagjai a sporttevékenységgel, illetőleg a szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben az egymás között keletkezett vitás ügyeket megkísérlik békés úton rendezni. Ezért mindaddig nem fordulnak törvényszékhez (bírósághoz), amíg a vitás ügyet a szövetség elnöksége soron kívül (20 nap) meg nem tárgyalta.

(4)      Az ASZ-ban meghatározott egyes éves időtartamokat a következőképpen kell számítani:

  1. az évenként egyszer megtartandó tárgyévi rendes közgyűlést legkésőbb a következő év április 30.-ig meg kell tartani;
  2. a választott tisztségviselők négyéves mandátuma a megválasztását végző közgyűlés hivatalos befejezésének napját követő első naptól kezdődik, és az azt követő negyedik rendes közgyűlés hivatalos befejezésének napjáig tart. De ha ez a közgyűlés bármely okból a választást nem végzi el, mandátumuk ügyvezető elnökségként az olyan újabb közgyűlés befejezésének napjáig tart, mely a választást az ASZ rendelkezéseinek megfelelően elvégezte;
  3. ha a választott tisztségviselő a b.) pont szerinti időtartamra együttesen megválasztott testületbe időszaki választás alapján kerül be, mandátumának lejárta a testület többségének együttesen lejáró mandátumát követi akkor is, ha egyénileg még érvényes lenne.

(5)        Jelen ASZ az azt elfogadó közgyűlés hivatalos befejezését követő napon lép hatályba.

Z á r a d é k

 

Jelen ASZ-i megfogalmazás a Ctv. és az Stv. előírásainak megfelelőségével a 2013. március 23.-i közgyűlés határozata alapján egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

00